Völcsey Balázs: Az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmének összehasonlító elemzése a magyar, a német és a svájci polgári perjog alapján

Völcsey Balázs: Az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmének összehasonlító elemzése a magyar, a német és a svájci polgári perjog alapján

A jogerővel kapcsolatos szabályozás alapja, hogy minden eljárásjog legfőbb célja a véglegességre törekvés, így biztosítva a társadalmi viszonyok törvényben szabályozott rendjét. A fentiekből következik, hogy a jogerő a polgári eljárásjog egyik legfontosabb intézménye, a jogrend alapja - a jogerővel összefüggő rendelkezések ugyanis meghatározzák a polgári perjog és a polgári nemperes eljárások jogának szabályozását.

A szerző jelen kötetben ezt a kérdéskört elemzi a magyar és a mintaadónak tekintett német és svájci perjog segítségével. Az anyagi jogerőhatáson túlmenően vizsgálja az ún. mellékbeavatkozói hatást (Wirkung der Neben-intervention). A kötet központi témájához szorosan kapcsolódik az ún. pertárgytan is (Streitgegenstands-lehre), amely mind a jogirodalom, mind a joggyakorlat számára számtalan értelmezési kérdést vet fel. A pertárgy tanának fontossága azonban nemcsak nemzeti szinten (elsősorban Németországban és Svájcban), hanem az Európai Unió szintjén is jelentkezik, így a szerző röviden elemzi, vajon az európai jogforrások és az EUB gyakorlata miként határozza meg a pertárgy fogalmát, és ezzel összefüggésben milyen értelmezési kérdések merülnek fel (Kernpunkttheorie).

Kutatásai során a szerző a magyar és német nyelvű jogirodalmi források mellett nagyban támaszkodott a magyar, német és svájci ítélkezési gyakorlatokra is. Célja - ezek elemzése révén - egy a magyar perjogi környezetben hasznosítható összefoglalót készíteni arról, hogy miként alakul az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelme a bírósági szervezetrendszer egyes szintjein meghozandó ítéletek alapján.

A kötet külön pontban foglalkozik a 2020. április 1. napjától hatályba lépett korlátozott precedensrendszer anyagi jogerőhatással kapcsolatos rendelkezéseivel, valamint tekintettel van a perjogi kódex 2021. január 1. napján hatályba lépett módosításaira is.