Bárczi Ildikó (szerk.): Plaustrum seculi

Bárczi Ildikó (szerk.): Plaustrum seculi

Az elmúlt néhány évben érintkező tematikájú szemináriumainkon valódi műhelymunka alakult ki. Későközépkori prédikációirodalmunk forrásainak feldolgozása a megközelítések sokféle lehetőségét kínálja: magyar nyelvtörténet, latin filológia, történeti forráskutatás, hagiográfia, dogma-történet, exemplum-kutatás, művészettörténet, folklór, digitális források kezelése - ezeket a területeket érintik a kötet tanulmányai. A szerzők graduális vagy posztgraduális tanulmányaikat végző diákok, írásaik tanulmányok, a szó eredeti értelmében, tehát nem lezárt művek, hanem a kérdésfelvetés és a válaszkeresés folyamatának lenyomatai, a stúdium, a törekvés, az igyekezet jegyében. Az érdeklődés felkeltésének és ébrentartásának záloga a forrásokból kiinduló kérdésfeltevés szorgalmazása. Kutatásaink népszerűsítésében számíthatunk a művelt olvasóközönség érdeklődésére, ha nem tekintjük elengedhetetlennek az utóbbi mintegy másfél évszázadban felhalmozott tudás teljeskörű ismeretét a források megközelítéséhez. Az élmény varázsa megérinti az amatőrt (szebb lenne a több jelentésű eredeti latin aurator szót használni), főhivatású kutatóvá azonban kevesen válhatnak, hogy a teljesség igényével feltérképezhessék egy vizsgált kérdés valamennyi elágazását. A tanulmánygyűjtemény címét prédikációirodalmunk latin forrásainak címadási gyakorlata ihlette: a plaustrum szekér, társzekér, ill. Göncölszekér jelentései Laskai Osvát Biga salutisát, ill. Temesvári Pelbárt Stellariumát idézik; a seculi korunkra, ill. nemzedékűnkre utal. Az ősnyomtatványos kötetek ismerőit nem lepi meg az efféle metaforikus szóhasználat: Pomerium, Viridarius, Elucidarius sőt Mammotrectus etc. szokásos címadást reprezentál ebben a korban.