Kávai Katalin: Cserba Aranka és Márton Imre egyetemre jutása és életpályája

Kávai Katalin: Cserba Aranka és Márton Imre egyetemre jutása és életpályája

A Takács Etel Pedagógiai Alapítvány kuratóriuma 2015-ben kiadványsorozatot indított azzal a céllal, hogy értékes doktori disszertációkat és szakdolgozatokat hozzáférhetővé tegyen a szélesebb szakmai közösség, illetve az érdeklődő olvasók számára. A megjelentetésre ajánlott értekezések – tisztelegve az alapítvány névadója előtt, akit munkássága két szakterülethez kötött – a nevelés-, illetve a nyelvtudomány területéhez kapcsolódnak. Publikált változatuk (esetleges vitatható részleteikkel, tévedéseikkel együtt) lényegében megegyezik a tudományos fokozathoz vagy egyetemi diplomához vezető  értékelési  folyamatban  szereplő  dolgozattal.  Minőségüket  a  doktori  iskolák, a képzőhelyek szakemberei fémjelzik. A TEPA reméli, hogy kezdeményezésével hozzájárul a szakmai diskurzusok élénkítéséhez, új kutatógenerációk megismertetéséhez.Névjegy kávai katalin felsőfokú tanulmányait a szegedi Juhász Gyula tanárképző Főiskolán folytatta, 1991-ben szerzett magyar–történelem tanári diplomát. sok év tanítás után egyre jobban érdekelte a fejlesztő munka, ezért 2010-ben beiratkozott Kecskeméten a  fejlesztő-differenciáló  szakpedagógusi  képzésre,  ahol  2012-ben  sikeres  szakvizsgát tett. Még abban az évben jelentkezett az ELTE neveléstudományi Ma szakára. Itt kezdett  foglalkozni  pedagógiatörténettel.  jelenleg  egy  bács-kiskun  megyei  község általános iskolájában tanít hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő és nevelőszülőknél élő gyermekeket. olvasás-írásból és matematikából felzárkóztató kreatív foglalkozásokat tart felső tagozatos diákoknak. tervei között szerepel további neveléssel, oktatással foglalkozó dokumentumok feltárása, elemzése.   Ajánlása  szerző  pályaválasztását  meghatározóan  befolyásolta  pedagógus  nagyszüleinek  példája. A tanulmányaikra és alkotó tanári tevékenységükre vonatkozó dokumentumaikat megőrizte. Feldolgozásukhoz az ELTE neveléstudományi mester szakán kapott ösztönzést és módszereket: szakdolgozatában a dokumentumok egy körének, nagyapjának és nagyanyjának középiskolai és egyetemi tanulmányait bemutató értesítőket, leckekönyveket stb. elemezte, majd megrajzolta a két pedagógus pályaképét. eredményei érdekes tükörképét mutatják a 20-as évek tanárképzésének, illetve a II. világháború előtt diplomát szerzett, első generációs értelmiségi tanárok beilleszkedését a 40-es, 50-es évek iskolai világába. a szakdolgozat arra is példa, hogy a mikrovilág beemelése a kutatásokba hasznos adalékokkal gazdagíthatja neveléstörténeti tudásunkat az adott korszakról.