Magyar Judit: Iskolapszichológia 13. Egy kiscsoportos fejlesztő program kísérlete

Magyar Judit: Iskolapszichológia 13. Egy kiscsoportos fejlesztő program kísérlete

Az iskola fő elvárása az iskolapszichológussal szemben, hogy az ún. „problémás gyerek” gondját a vállára vegye, ezzel könnyítve a pedagógus helyzetén, tehermentesítve őt. S természetesen: jól alkalmazkodó, s viszonylag jól tanuló gyermeket szeretne rövidesen látni. A „probléma” általában viselkedési zavart jelent, ezen belül is a túlzott nyugtalanság, hipermobilitás a leginkább zavaró. Sokszor azonban ezek a tünetek nem önmagukban léteznek, hanem tanulási nehézségekhez társulnak, illetve azokból erednek. A pszichológus elsődleges feladata, hogy kiderítse, mi áll a rendellenes viselkedés hátterében. Nagyon gyakran kiderül, hogy tanulási zavarral állunk szemben. Fontos ennek megállapítása, mert ez ezúttal meg is határozza a fejlesztés, beavatkozás módját: csupán személyiségfejlesztés legyen-e a cél, vagy ez képesség-, illetve készségfejlesztéshez társuljon. Az iskolát tekintve lényegesnek tartom, hogy a gondot jelentő gyerekek nem elszigetelten, önmagukban élnek, hanem egy csoport, egy osztályközösség tagjaiként, nem lehet tehát őket attól függetlennek tekinteni. Tanulmányomban egy általános iskolai csoportról beszámolni, természetesen ismertetve a hatásvizsgálatát is. A csoportfolyamatot is bemutatom – a lényeges mozzanatokat kiemelve –, pontosan azért, hogy nyilvánvaló legyen a kimutatható változások és bizonyos csoporttörténések esetenkénti összecsengése.