Markó Alexandra: Az irreguláris zönge funkciói a magyar beszédben

Markó Alexandra: Az irreguláris zönge funkciói a magyar beszédben

A (modális) zöngét a szakirodalom a hangszalagok kváziperiodikus rezgéseként határozza meg (pl. Gósy 2004). A zöngeképzés egyes esetekben azonban (szándékosan vagy a beszélő akaratától függetlenül) eltérhet ettől, és a fonáció irregulárisba (glottalizáció, creaky voice) válthat. A korábbi időszakban ezt a jelenséget marginálisnak tekintették a (különösen a hazai) fonetikai szakirodalomban, illetve olyan, ritkán jelentkező zavaró tényezőnek, amely a vizsgálatból kizárandó adatok egy részének hátterében áll, vagy lehetetlenné teszi az automatikus címkézést (pl. Tóth–Kocsor 2003).Az utóbbi években azonban a beszédkutatók tudományos érdeklődése egyre nagyobb mértékben fókuszál a glottalizált zöngeminőségre, elsősorban abból az okból, hogy több kutatás igazolta ennek a jelenségnek a kommunikatív funkcióit (Redi–Shattuck-Hufnagel 2001).