Pléh Csaba: A lélek és a lélektan örömei

Pléh Csaba: A lélek és a lélektan örömei

Miért szeretjük a lankás domboldalakat? Mi történik gondolkodásunkkal, ha elromlik téri tájékozódásunk? Vajon ugyanannyi barátunk van-e az interneten, mint a való világban? A kötet tanulmányai ilyen egymástól távoli kérdéseket vetnek fel. Kiindulópontja, hogy a különböző szakmák metszetei az emberről végső soron egyazon tárgyra vonatkozva össze fognak állni. Az ember egyszerre viselkedő, érző és gondolkodó lény. Gépiesnek tűnő szokásai vannak, s szabályokat követ. A természet gyermeke, aki éppen természete révén hozza létre a kultúrát, amely viselkedését új módon, tágabb, az itt és most világán túlmenő önszabályozások keretébe helyezi. A tanulmánykötet az emberi lelki életnek és a lélektannak ezt a sokirányú meghatározottságát és nyitottságát képviseli. Minden tudomány örömét a meglepetés, a meg nem jósolható fejlődés adja. A könyv a kutató örömét is igyekszik bemutatni, amely éppen abból fakad, hogy saját magát egy soha véget nem érő keresés és meglepetés láncolatába helyezheti.