Szöllősy Éva: A férfiak és a nők képe modern értelmező szótárainkban

Szöllősy Éva: A férfiak és a nők képe modern értelmező szótárainkban

A Takács Etel Pedagógiai Alapítvány kuratóriuma 2015-ben kiadványsorozatot indított azzal a céllal, hogy értékes doktori disszertációkat és szakdolgozatokat hozzáférhetővé tegyen a szélesebb szakmai közösség, illetve az érdeklődő olvasók számára. A megjelentetésre ajánlott értekezések – tisztelegve az alapítvány névadója előtt, akit munkássága két szakterülethez kötött – a nevelés-, illetve a nyelvtudomány területéhez kapcsolódnak. Publikált változatuk (esetleges vitatható részleteikkel, tévedéseikkel együtt) lényegében megegyezik a tudományos fokozathoz vagy egyetemi diplomához vezető értékelési folyamatban szereplő dolgozattal. Minőségüket a doktori iskolák, a képzőhelyek szakemberei fémjelzik. A TEPA reméli, hogy kezdeményezésével hozzájárul a szakmai diskurzusok élénkítéséhez, új kutatógenerációk megismertetéséhez.NévjegySzöllősy Éva rendhagyó pályán jutott a PhD (nyelvtudomány) fokozatig. – Angol tanári, valamint alkalmazott és matematikai nyelvészet speciálszakot végzett az ELTE-n. A programozás mint a megtervezettség és pontosság maximumát igénylő szövegalkotó tevékenység magával ragadta. Utóbb rendszerszervezői oklevelet szerzett; nemzetközi számítástechnikai szakrevizori minősítés birtokában ment nyugdíjba. – Ezután az MTA Nyelvtudományi Intézetében a Nagyszótár céduláinak digitális archiválásával kísérletezett, s itt, a közösség ösztönző légkörében vállalta a kihívást, hogy a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjában lényegében újrakezdje és magasabb szinten fejezze be tanulmányait. 2013-ban védte meg A férfiak és a nők képe modern értelmező szótárainkban című értekezését. AjánlásSzöllősy Éva újszerű témát választott kutatása tárgyául: hazai vizsgálat nem foglalkozott még a biológiai nemeknek az értelmező szótárakból kibontható képével. A nemzetközi szakirodalom sem bővelkedik a témát feldolgozó publikációkban. Ebben a helyzetben a kutatónak az elemzésekhez új módszereket kellett kidolgoznia. Eredményei elsősorban a lexikográfiát, illetve a vele kapcsolatos tudományos gondolkodást gazdagítják, de az összegyűlt adatokat nyersanyagként használhatja a genderkutatás is. Az értekezés – talán nem is szándékosan – jól dokumentálja a neveléstudományból ismert „rejtett tantervi” hatásokat. Ezért ajánljuk ezt a szellemes olvasmányt a pedagógia iránt érdeklődőknek is.