Újvári Edit, Szirmai Éva: A csoportidentitás szemiotikája

Újvári Edit, Szirmai Éva: A csoportidentitás szemiotikája

2013 novemberében már másodszor rendezett a Magyar Szemiotikai Társaság, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének Identitáskutató Műhelye és a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének Új demokráciák és a humán kommunikációkutatócsoportja konferenciát Szegeden. A konferencia előadásai közül 16 került be kötetünkbe. Mivel nem láttuk értelmét a tematikus tagolásnak, a legegyszerűbb megoldást választottuk: a szerzők névsorrendjében rendeztük össze a tanulmányokat, ezzel azt a kaleidoszkópszerű összhatást értük el, amely az egész konferenciára jellemző volt. A sokszínűség - vagy itt inkább kiegyensúlyozatlanság- az egyes írások minőségében is megfigyelhető, mint erre szakmai lektorunk külön is kitért bírálatában. A Voigt Vilmos által fontosnak gondolt egységes elméleti jellegű meg közelítésmód is hiányzik talán a tanulmányok zöméből, de a csoporttá válás folyamatának, a valóságos/valódi vagy csak látszólagos/konstruált csoportoknak a leírása, szemantikai elemeinek értelmezése nem nélkülözi az egységes szempontrendszert. Különösen érdekes az a sokszínűség, amely a csoport-fogalom használatában megfigyelhető: a márkaközösségektől (Hetesi - Prónay) az alkotóközösségeken (Újvári) keresztül az intézményi (T. Molnár), foglalkozási (Barátné Hajdu), nemzetiségi (Propszt), szervezeti (Voigt) vagy éppen lokális (Szirmai) csoportokig. Azt látjuk, hogy bár mindegyikük esetében felmerül a csoporttá alakulás ellentmondásos jellege, éppen a jelek (jelvények, nyelvi és vizuális elemek, szimbólumok, azonosítók, logók, állandósult image-elemek) biztosítják a csoporttal való azonosulást vagy az attól való esetleges elkülönülést. Mind a konferencia-előadások, mind az elkészült tanulmányok bizonyítják, hogy a (csoport)identitás szemiotikai elvű vizsgálata további kutatások terepe lehet, és bízunk benne, hogy a Magyar Szemiotikai Társaság, az Új demokráciák és a humán kommunikáció kutatócsoport és az Identitáskutató Műhely további tudományos együttműködésének alapjául szolgálhat.